HTML

Lelkierő és azon túl...

Üdvözlök mindenkit aki erre téved.. jelenleg életem legrosszabb heteit élem.. A párom súlyos balesetet szenvedett, és ezen a blogon fogom megosztani gondolataimat az életről, a kitartásról, valamint orvosi tapasztalatokat is, hiszen hosszú rehabilitációnak nézünk elébe és kezdő természetgyógyászként sok mindent kipróbálok rajta, ami az állapotát előre lenditheti... Néhol vidám, néhol könnyfakasztó bejegyzéseket fogtok olvasni.... Nyugodtan keressenek meg azok akik szintén átestek már hasonló nehéz szituáción....

Friss topikok

Címkék

"Már vártalak"

lelkierö 2012.06.09. 23:44

Ma reggel ezzel a mondattal köszöntött a kedvesem... Tudtam, hogy a mai nap is kiemelkedő lesz ezek alapján..

Nagyon furcsa a memóriája... Ezt szeretném majd egy orvossal megbeszélni, mert nem igazán tudom mire vélni...
Arra nem emlékszik hogy hol van, mi történt vele, de ha elismétlem neki, már bólogat, és mondja hogy jah, igen.. Nem emlékszik arra hogy reggel evett e, zuhanyzott e..
De arra igen, hogy tegnap mit mondtam neki, hogy hány órakor érkezem...  De például tegnap 3x kérdezte meg hogy meddig dolgoztam... Nagyon nagyon különös.. De hát csodákat nem szabad várnia az embernek.. De mégis ott van a remény...

Ma délután megleptem, bevittem az mp3 lejátszóját.. megismerte hogy az az övé.. És a kedve, az utóbbi 3-4 hónapban hallgatott zenéket vittem be neki rajta.. Azonnal felismerte az összeset, és nagyon jót "bulizott" rájuk, a kezét lábát mozgatta, ütötte az ütemet, mosolygott, fejét rázta.. :)

de 3 szám után, még a zenehallgatásba is elfáradt.. Mondjuk mindez azután történt, hogy sétált.. kiemelem... SÉTÁLT!!!!  Persze kis segitséggel, de egyedül, saját erőből kb 2 percet a folyosón sétálgatott :)

Nagyon szépen fejlődik napra napra.. FIzikailag és szellemileg egyarán hipersebességre kapcsolt..

De ami még jobban aggaszt jelenleg hogy valamiért meghatározhatatlan indokból fáj a jobb karja válltól lefelé, ha hozzáérnek, az ujjai pedig érintés nélkül is nagyon fájnak. Nem tudtam még erről orvossal beszélni, de remélem hétfőn sikerül reggel elcsipni őket. Nem tudom hogy miért fájhat neki.. Ez valami olyasmi lehet mint az amputált lábúak érzik hogy viszket a lábuk? tehát ilyenkor az agya becsapja? Tényleg nagyon fáj neki, meg sem lehet a jobb karját simogatni mert felszisszen..

 

mindig leülök mellé az ágyra, és beszélgetünk, simogatom, ő is simogat, sokat néz a szemembe... és mosolyog.. sokat bohóckodik, nehéz volt már a baleset előtt is eldönteni hogy mikor mond igazat és mikor nem, most meg aztán végképp nem könnyiti meg a dolgom...  Már alig várom hogy azt mondják hogy hazamehetünk...... De addig még nagyon sok munkájába fog telni.....

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lelkiero.blog.hu/api/trackback/id/tr904576024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása