Jujuj... sorban kapom az ejnyebejnyét hogy nem irom a blogot.. de hát annyi minden történik velünk, hogy eszembe se jut hogy sokan még mindig a körmüket rágják.. Nekik iródik ez a fejezet.. Már nincs miért idegeskedni! :)

A párom 90%osan már rendebejött.. az idegszál mütét sikeres volt, a doki szerint hogy behajitsa a karját az fél év, az hogy fel is emelje, 1 év.. De ettől sokkal rövidebb lesz mert nagyon akarja, és nagyon szépen gyógyul!

Nem erőlteti túl, és máris ott tartunk hogy fekvő helyzetben ha felállitja a kezét akkor kicsit előre hátra tudja mozgatni... Fejben jól van, némileg változott, de szerintem nincs olyan ember aki egy ilyen mértékü baleset után ne értékelné át a világrendjét és tekintene az életére kissé más módon. 

Jól megvagyunk,a kezdeti súrlódások már elsimultak... Nem tudom hogy lesz e következő bejegyzés.. ha nem lenne akkor most köszönöm meg mindenkinek a szurkolást a kedves szavakat.. mindent...