Az utóbbi két nap nagyon ingadozó, de reményteli.
Minden orvosa dicséri és erre minden okuk megvan. Hatalmasat fejlődik. FIzikailag egyre ügyesebb, már egyedül sétál, ma fociztunk, már nem kell pelenka, érzi ha ki kell mennie.
Ma már tudta hogy kórházban van, de a balesetre még mindig nem emlékezett, csak amikor emlitettem, akkor mondta hogy "jah, tényleg". Lassan, de megragad benne. A jobb alkarja a belső oldalon érzékeny, a hüvelykujja meg nagyon fáj neki és a gyógyszerek sem hatnak. Idegi eredetü a fájdalom.. Nem tudom hogy mit fognak tudni vele az orvosok csinálni.. :( Már a 3. fajta gyógyszert próbálják neki adni.
Nagyon szeret... Nincsnek meg a pontos emlékei az életünkről, de imád.. Sokszor rámdől, megpuszil, megsimogat.. és olyankor annyira szerencsésnek érzem magam, hogy itt van nekem, és túlélte ezt a hatalmas traumát..
Tud számolni, olvasni, irni. Kezdi használni az angolt és a hollandot is,de még gyakran mixeli a kettőt egy mondatban. A fizioterápián nagyon jól teljesit, és a logopédiai gyakorlatok is egyre jobban mennek. Az ergoterápia a legfontosabb most számára énszerintem, ugyanis ott tanulja meg a hétköznapokhoz szükséges dolgokat. A probléma a fejében most az, hogy nem tudj ahogy mi után mi következik. A mai feladata az volt hogy kávét kell főznie.... De nagyon nem ment neki :))) Teletöltötte a kancsót vizzel, betette alulra a helyére, és bekapcsolta ... Majd várta hogy a semmiből lényegében kávé lesz... Majd megemlitettük hogy talán kávét is kellene a gépbe rakni... Akkor mondta hogy Ja, hát tényleg.. Na tett bele kávét, de a vizet megint nem tette be a gép hátuljába.. De 3. segitségre összejött.. Utána szépen kitöltöttte, cukrot rakott bele, tejport.. Onnan már mentek a dolgok :)
Nagyon jól halad.. de ténylge nem lehet majd őt egyedül hagyni a lakásban ha kiengedik, úgyhogy haza kell majd mennünk..amit annyira nem akarok, mert félek hogy az itteni ki "vállalkozása" , az szobák albérletbe kiadása felügyelet nélkül nem fog hasznot hozni.. És akkor miből élek meg otthon? Miből fogom finanszirozni hogy viszem őt rehabra? Miből fogok bepótolni a szüleinek a házba.. Meg egyáltalán nem könnyü otthon munkát találni.. Úgyhogy csak akkor szeretnék hazamenni ha ez a dolog megoldódik.. Mert tudom hogy neki ez lesz a legjobb.. Éscsak ő számit.. A többi majd elrendeződik vhogy..
Ma a logopédus felirat nélküli képeket mutatott neki és el kellett mondani hogy mik vannak a képen. Igy már nehezebb volt neki.. Nagyon bajba van a nevekkel.. A "szék" helyett azt mondta angolul hogy "sit there" tehát tisztában van vele hogy mi az, csak a nevét nem tudta.. A mókusra azt mondta "animal" , de a nevét csak akkor tudta amikor segitettünk neki hogy a "fán élő móóóó" és ő befejezte hog "mókus" . Sok szóval nem volt teljesen tisztában. A gyertyára annyit mondott hogy "fire". De alakul.. A hangja is egyre erősebb már nem suttogva beszél..
Most megyek, mert nagyon fáradt vagyok.Minden reggel 8kor kelek, fél9re a kórházban vagyok, ott vagyok fél 11-11ig.. aztán haza, főzés/takaritás/egyéb, fél2re megyek vissza a kórházba, és 5től dolgozom hajnali 1ig..
Holnap leirom hogy miket mesélt arról, hogy hogyan élte meg az utóbbi két hetet.. Nem semmi dolgokat mesélt...
